|
Csodálom a gyönge embert,
Kiről mondák, regék beszélnek,
Ki nagy merészen égbe szállt
És elorzá kincsét az égnek,
Hogy tűz, meleg és láng sugára
Mindent hevítsen, hasson át
S áldást hintsen a nagy világra.
Lelkem kibontja szárnyait,
Égig tör fel gyors repüléssel,
A fényt, sugárt, mit ott talál,
Magába szívja szomjú hévvel
És ennyi fényt - a földre szállva -
Pazar kezekkel hint reá
Egy édes-kedves kisleányra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes lány
Szerelmes lány rohan az éjszakában,
édes, édes...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Könyörgés
Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél...
» A Czenczi rózsája
Fakadj piros rózsa fakadj csendesen
Kellemes...
» A múzsához
Végzetes-vigasztalan halálok
Híradása titkos...
» Igy is, úgy is
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» Bujócska
Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
|
