|
Csodálom a gyönge embert,
Kiről mondák, regék beszélnek,
Ki nagy merészen égbe szállt
És elorzá kincsét az égnek,
Hogy tűz, meleg és láng sugára
Mindent hevítsen, hasson át
S áldást hintsen a nagy világra.
Lelkem kibontja szárnyait,
Égig tör fel gyors repüléssel,
A fényt, sugárt, mit ott talál,
Magába szívja szomjú hévvel
És ennyi fényt - a földre szállva -
Pazar kezekkel hint reá
Egy édes-kedves kisleányra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Első szerelem
Mint est homályán csermely tükörében
A...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Kevélyen mondám
Kevélyen mondám a bérczeknek:
- Mig jártam fönn...
» John Andreson, Szivem, John
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» Szerelem szerelem után
Eljön az idő,
amikor ujjongva
ünnepled érkező...
|
