|
Csodálom a gyönge embert,
Kiről mondák, regék beszélnek,
Ki nagy merészen égbe szállt
És elorzá kincsét az égnek,
Hogy tűz, meleg és láng sugára
Mindent hevítsen, hasson át
S áldást hintsen a nagy világra.
Lelkem kibontja szárnyait,
Égig tör fel gyors repüléssel,
A fényt, sugárt, mit ott talál,
Magába szívja szomjú hévvel
És ennyi fényt - a földre szállva -
Pazar kezekkel hint reá
Egy édes-kedves kisleányra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» Hazug szerelem győz le téged…
Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Mi volna ..
Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
–...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» Álom
Egy álmot álmodék régmúlt napokban,
Csodásan...
» Álmok
Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus...
» Kölyökkorom szerelmei
kölyökkorom szerelmei
legelső tán ha Jutka...
|
