|
Aranypénz-térdű szerető,
muzsikás, lángsisakos,
te táplálsz engem egyedül,
bú-baj ha belémtapos.
Ősszel édesült szerelem,
mint a bor télre kiforr,
lélekben erős ragyogás,
mint a pohárban a bor.
Világra kedvem te szülted,
tipródva bajaimon,
nélküled szemetet eszem,
rozsdás vizeket iszom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Oly ismerős vagy Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna...
» Alkonyat Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» Százszorszépek Édes tépdesni a százszorszép szirmán
rózsafüzérk...
» Virágok beszélgetése Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Az élet fája Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Bár rózsa volnék ... Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» Piros tüzből... Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből...
|