|
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A gyászoló nő
Feketében jár az utcán,
Feketében, gyászosan:
H...
» A hűtlenhez
Esküszegte lyánka! emlékezzél
Arra, amidőn: "Ah...
» Amit szívedbe rejtesz
Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;...
» XIII. szonett
Bár magadé volnál! de az, szerelmem,
Addig...
» Elza szeme
Szemed oly mély midőn szomjazva ráhajoltam
Tükré...
» Háromsorok
Úgy szeretem az asszonyt és a lányt,
Ha karcsu,...
» A búcsúzó szerelem
Nincs több, mint két ezredéve,
A szerelem itt...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Szerelem
Veszett éhségem égő,
de visszatart a...
» A színésznő
Nekem a végzetem volt a színésznő,
Ki...
» Hol vagy?
A napok telnek, telnek.
Homályos, ködös...
» Azt mondjátok...
Azt mondjátok, halvány vagyok;
Nem is csoda, ha...
» Veled
Nem, csoda ma se történt,
megint csak este...
» A meg-nem-született bölcshöz
Ajkad kapaszkodik szavamba
Ujjad bizsereg...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Úgy jöttél hozzám
Úgy jöttél hozzám, mint egy istenséghez.
S így...
» Leveled
Mit mondjak leveledre?
Nem ver le oly...
» Csillag, ó, messzi szerelem!
Laktam már a magány monostorát,
Viseltem már a...
|
