Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az unalom,
Sok-biroknak e dühös láza,
Száz iramú, vad utamon.
Szeretők és cimborák hulltak,
Vesztek mellőlem sorba ki,
De nem tudtak eloltani
Száz életet oltó fuvalmak.
Lendületek és szünetek,
Tivornyák, villámlások, lármák
Vakok voltak és süketek.
Nem volt soha oda-adásom,
Valaki féltően fogott:
Nem indultál, nem jöhettél még
S valójában nem lobogott
Életem még a poklokban sem
És eltemettek százszor is
És száz életből vígan tör ki
Egy teljes élet, mámor is.
Ujságos ízével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett,
Drága öledbe a fejem.
És mégis megvártalak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pillanatok Mióta tegnap megcsókoltalak
s te sóváran (de...
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse... Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» Bántani én nem akarlak Bántani én nem akarlak,
szavaimmal betakarlak,
...
» Bennem élsz Bennem élsz, mint évgyűrű a fában,
mint sejtmag...
» 33 És most pedig hazamegyünk, szerelmem,
a házba,...
» Egy büszke várkisasszony lovas képéhez Sólymod vagyok, a kezeden ülök,
Egy pillantásod,...
» Mentség Mondod, lány, hogy bizony már
Sokszor valék...
» Gina emléke Egyszer megölelni,
Egyszer megcsókolni,
Örökké...
» A legkedvesebbnek Annyi szirma nincsen a virágnak,
Annyi gyöngye...
» Férfi sorsa A nő. Igaz. És én sem tagadom,
De ez a sors...
» Szived rokkáján Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Magányosan Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
|