Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az unalom,
Sok-biroknak e dühös láza,
Száz iramú, vad utamon.
Szeretők és cimborák hulltak,
Vesztek mellőlem sorba ki,
De nem tudtak eloltani
Száz életet oltó fuvalmak.
Lendületek és szünetek,
Tivornyák, villámlások, lármák
Vakok voltak és süketek.
Nem volt soha oda-adásom,
Valaki féltően fogott:
Nem indultál, nem jöhettél még
S valójában nem lobogott
Életem még a poklokban sem
És eltemettek százszor is
És száz életből vígan tör ki
Egy teljes élet, mámor is.
Ujságos ízével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett,
Drága öledbe a fejem.
És mégis megvártalak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szived rokkáján Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» A legkedvesebbnek Annyi szirma nincsen a virágnak,
Annyi gyöngye...
» Arany és kék szavakkal Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában...
» A magam törvénye szerint Jaj hol is kezdjem, hogy el tudjam mondani...
» S ha ág dobol az üvegen… S ha ág dobol az üvegen
és megremeg a...
» Veled Örökké... Veled örökké! Ó mi szép,
Mily édes lesz az...
» Kinek már álma sincs Rólad, terólad. Míg erőm tart,
s a lopott...
» Tiszta szerelem Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos...
» Ábránd nélkül Garçon-koromban azt ígértem:
Elviszlek túl a...
» Szeretlek én, szeretlek téged Szeretlek én, szeretlek téged,
Kedves kis...
» Magányosan Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» Ártatlanul Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján...
|