|
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az unalom,
Sok-biroknak e dühös láza,
Száz iramú, vad utamon.
Szeretők és cimborák hulltak,
Vesztek mellőlem sorba ki,
De nem tudtak eloltani
Száz életet oltó fuvalmak.
Lendületek és szünetek,
Tivornyák, villámlások, lármák
Vakok voltak és süketek.
Nem volt soha oda-adásom,
Valaki féltően fogott:
Nem indultál, nem jöhettél még
S valójában nem lobogott
Életem még a poklokban sem
És eltemettek százszor is
És száz életből vígan tör ki
Egy teljes élet, mámor is.
Ujságos ízével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett,
Drága öledbe a fejem.
És mégis megvártalak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse... Boldogtalan az igaz! ollyan szerencse,
Kinek...
» Imádság Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta...
» Szerelmes varázs Mondják, sebek fennen sírnak:
Ám mi ketten
Rége...
» Szived rokkáján Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Ártatlanul Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján...
» Száz hűségű hűség Alakos játék, százszor-zárt titok
Hős, futó...
» A sok ábrándból... A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál...
» Örökre Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Valómnál jobbnak Valómnál jobbnak, nemesebbnek
játszom előtted...
» Lány-szerelem Nagyon meggondolandó
kivel fekszel egy...
» Minden levél Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,...
» A viaszbaba Sovány, kicsiny volt nem magaska,
Füle helyén...
|