|
Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived rokkáján aranyszálak nőnek.
Himezd ki arcát sejtelmes jövőnek.
A boldogság ezüst falához érni,
Nem nézni vissza meddő, könnyes rögre,
Csak élni, lázban együtt, mindörökre.
Meséd, ha véget ér s az aranyszálak
Ősz alkonyán halott-fakóra válnak,
Elmulni velük ne kivánkozz!
Tovább szövöm a csonka halk meséket
Örökre élni elvezetlek téged:
A boldogság ezüst falához.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jó érezni
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és...
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Holnap is igy
Hogy tévedtem utat-vesztve,
Mégse bánom:
Hátha...
» A sok ábrándból...
A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál...
» Imádság
Imádkozom: Vegyétek őt körül
Rajongva, tiszta...
» Egyszerű dal
Hogy engem lássál nézd meg, kedves, a kertet,
A...
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
|
