|
Ha nem szakad meg addig életem,
nem sorvaszt el a szenvedés a bánat,
és életed ezüstös alkonyának
végnapjait veled megélhetem,
ha ősz leszel és szemed fénytelen,
s nem ékíti kacér virág ruhádat,
arcod bársonya színtelenre sápad,
s rózsáira csak én emlékezem,
akkor erőt ad majd a szerelem,
hogy felsoroljam azt a sok napot,
órát, percet és hosszú éveket,
melyek miatt gyászt öltött életem,
ó, akkor majd kárpótol sóhajod,
s megszépíti a holt emlékeket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem falán
Szivem falán a gond sötétlik,
Egy árny a...
» Kinek lehet hinni...
Kinek lehet hinni,
Ha nem ollyan szivnek
Az ki...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» (ismeretlen)
Gondolatom körötted kering minden nap,
vajon...
» Féltés
A bezárt Danaét érctorony és acél-
Závárok s...
» A csók
Juszuf, a költő, hármat szeretett:
A dalt, a...
» Szerelmes vers
Állnék vigyázba érted, mint a fenyvesek,
S nem...
» A szerelmesek Holdja
Makulátlan az ég
S ragyognia kéne a Holdnak.
De...
|
