|
Ha nem szakad meg addig életem,
nem sorvaszt el a szenvedés a bánat,
és életed ezüstös alkonyának
végnapjait veled megélhetem,
ha ősz leszel és szemed fénytelen,
s nem ékíti kacér virág ruhádat,
arcod bársonya színtelenre sápad,
s rózsáira csak én emlékezem,
akkor erőt ad majd a szerelem,
hogy felsoroljam azt a sok napot,
órát, percet és hosszú éveket,
melyek miatt gyászt öltött életem,
ó, akkor majd kárpótol sóhajod,
s megszépíti a holt emlékeket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem falán
Szivem falán a gond sötétlik,
Egy árny a...
» Igaz szerelem
Hangod tavaszi szellő lágy muzsikája,
szemed...
» Menyasszonyomhoz
Ölelve tartlak,
Ölelve végre!
Te hév...
» Szavak
Szavak,
melyekben szívünk egykor – pőre,...
» Clotilde
A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Ne kínozz közönyöddel
Ne kinozz közönyöddel engem,
se az éveimet ne...
» Egyre hosszabb napok
Csak egy napig fáj minden fájás,
Huszonnégy óra...
» Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
|
