|
Ha nem szakad meg addig életem,
nem sorvaszt el a szenvedés a bánat,
és életed ezüstös alkonyának
végnapjait veled megélhetem,
ha ősz leszel és szemed fénytelen,
s nem ékíti kacér virág ruhádat,
arcod bársonya színtelenre sápad,
s rózsáira csak én emlékezem,
akkor erőt ad majd a szerelem,
hogy felsoroljam azt a sok napot,
órát, percet és hosszú éveket,
melyek miatt gyászt öltött életem,
ó, akkor majd kárpótol sóhajod,
s megszépíti a holt emlékeket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem falán
Szivem falán a gond sötétlik,
Egy árny a...
» Átok
Annya a szép szerelemnek!
O enyhítsd hevét...
» Akarsz-e Indiákba jönni Marym?
Akarsz-e Indiákba jönni, Marym,
s elhagyni...
» Esthajnal
Bájló aranyfény
Csillog szelíden
A reszkető...
» Csillagos az ég...
Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
» Az elveszett kedves
Nos, vége! s bármily fájó íz is,
Úgy fáj-e,...
» Minden levél
Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,...
» Válás
És válnunk kellett, két fehér dereglye
Vitt...
|
