Ha nem szakad meg addig életem,
nem sorvaszt el a szenvedés a bánat,
és életed ezüstös alkonyának
végnapjait veled megélhetem,
ha ősz leszel és szemed fénytelen,
s nem ékíti kacér virág ruhádat,
arcod bársonya színtelenre sápad,
s rózsáira csak én emlékezem,
akkor erőt ad majd a szerelem,
hogy felsoroljam azt a sok napot,
órát, percet és hosszú éveket,
melyek miatt gyászt öltött életem,
ó, akkor majd kárpótol sóhajod,
s megszépíti a holt emlékeket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívem falán Szivem falán a gond sötétlik,
Egy árny a...
» Amynt és Laura a fák között Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Szerelem Veszett éhségem égő,
de visszatart a...
» Ki a hibás? Játék gyanánt veszed a férfi sziveket,
Látom...
» Dal decemberben Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a...
» Szerelem Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Szerelmi ciklus 1927-28-ból Szakítottunk.
Te véresre csókoltad a számat
és...
» Csend Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
|