|
látkozott leánya a halálnak,
a szerelemnek s más veszedelemnek,
a csókjaid megint reámtaláltak!
Kettő közül egyik, aki a sírig,
nemlétezés küszöbéig kisértesz,
minek akartad mondani a hírit?
Szépséges voltál, suttogtál, kacagtál,
reámvillant fogadnak hosszú, nedves
sora s aztán végkép magamra hagytál.
Hát élsz-e? Élsz? Nemcsak emlék-anyagnak
lelkemben lévő rezgése idéz fel,
de szánt s akart sugárzása magadnak?
- Vagy már rég nyugszol bús Franciaország
földje mélyén, viharral vert madárka,
a lelked jár, s jelenti: van mennyország,
s hogy egy napon találkozik az árva
lélek-pár, ki egymást nagyon szerette
s harmadikért maradt szörnyen magára . . .
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jó bor, szép szem
Ha te is, valódi jó bor,
Szikrádzol a...
» Szépség
Láttam hajnalt és alkonyatot láp s szellős domb...
» Az utolsó asszony
Még az utolsó asszony hiányzik,
az én forró,...
» Esdeklés
Csak egy csókot lophatnék le ajakadról,
Vagy...
» Más fény nem kell nekem
Más fény nem kell nekem, csak testem mellett a...
» Reád gondoltam
Reád gondoltam itt, az esti csendben,
Fehérbe-...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» A legszentebb csók
Szálljon le az égnek
Magasságos kedve
Minden...
» Kétség
Te ezt mondod: "Egész nap
reád gondoltam...
» Azt mondjátok...
Azt mondjátok, halvány vagyok;
Nem is csoda, ha...
» Erdő mélyen
Erdő mélyen csendben
Ered a kis patak.
Hónapoki...
|
