|
látkozott leánya a halálnak,
a szerelemnek s más veszedelemnek,
a csókjaid megint reámtaláltak!
Kettő közül egyik, aki a sírig,
nemlétezés küszöbéig kisértesz,
minek akartad mondani a hírit?
Szépséges voltál, suttogtál, kacagtál,
reámvillant fogadnak hosszú, nedves
sora s aztán végkép magamra hagytál.
Hát élsz-e? Élsz? Nemcsak emlék-anyagnak
lelkemben lévő rezgése idéz fel,
de szánt s akart sugárzása magadnak?
- Vagy már rég nyugszol bús Franciaország
földje mélyén, viharral vert madárka,
a lelked jár, s jelenti: van mennyország,
s hogy egy napon találkozik az árva
lélek-pár, ki egymást nagyon szerette
s harmadikért maradt szörnyen magára . . .
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jó bor, szép szem
Ha te is, valódi jó bor,
Szikrádzol a...
» Esdeklés
Csak egy csókot lophatnék le ajakadról,
Vagy...
» Reád gondoltam
Reád gondoltam itt, az esti csendben,
Fehérbe-...
» Szépség
Láttam hajnalt és alkonyatot láp s szellős domb...
» Az utolsó asszony
Még az utolsó asszony hiányzik,
az én forró,...
» Más fény nem kell nekem
Más fény nem kell nekem, csak testem mellett a...
» Veszélyes játék
gész világ hódolt, leányka,
S te mindenkit...
» Te: meleg száj...
Te: meleg száj.
Te: meleg szem.
Ha fázom:
Nála...
» Nem tiéd az akarat...
Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha...
» Emberi közelségből
A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Csillag, titok!
Csillag, titok!
Álmodtalak
Nyáréjjelen...
|
