|
látkozott leánya a halálnak,
a szerelemnek s más veszedelemnek,
a csókjaid megint reámtaláltak!
Kettő közül egyik, aki a sírig,
nemlétezés küszöbéig kisértesz,
minek akartad mondani a hírit?
Szépséges voltál, suttogtál, kacagtál,
reámvillant fogadnak hosszú, nedves
sora s aztán végkép magamra hagytál.
Hát élsz-e? Élsz? Nemcsak emlék-anyagnak
lelkemben lévő rezgése idéz fel,
de szánt s akart sugárzása magadnak?
- Vagy már rég nyugszol bús Franciaország
földje mélyén, viharral vert madárka,
a lelked jár, s jelenti: van mennyország,
s hogy egy napon találkozik az árva
lélek-pár, ki egymást nagyon szerette
s harmadikért maradt szörnyen magára . . .
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Más fény nem kell nekem
Más fény nem kell nekem, csak testem mellett a...
» Jó bor, szép szem
Ha te is, valódi jó bor,
Szikrádzol a...
» Esdeklés
Csak egy csókot lophatnék le ajakadról,
Vagy...
» Reád gondoltam
Reád gondoltam itt, az esti csendben,
Fehérbe-...
» Az utolsó asszony
Még az utolsó asszony hiányzik,
az én forró,...
» Szépség
Láttam hajnalt és alkonyatot láp s szellős domb...
» Szeretők a nagyvárosban
A férfi: Rád gondolok, míg ablakomra koccan
a...
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» Búcsúdal
Tenke, Tenke! messze, messze hagylak
Visszavágyó...
» Az én kedves violámnak...
Az én kedves violámnak
Mi jutott az eszébe?
Pir...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
|
