|
Mint a beteg gyerek, ki lázas, álmos,
felül az ágyba, poharat kér,
s hideg üvegen hűti fájó ujját,
sír az orvosságos-palackér,
és viszolyogva, fanyalogva
fanyarul fog egy ezüst kanalat,
és a kesernyés-édes, hűs nedűvel
locsolja égett ínyét álmatag:
E forró, beteg nyári délelőtt
éppígy kerülget és szédít a bánat.
Éppígy fogom meg langyos kezedet,
s így csókolom meg nedves, enyhe szájad.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Esti sugárkoszorú
Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak...
» Trapéz és korlát
Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a...
» Várjon
Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje...
» Üdvözlés
Ma újfent üdvözöl szivem
A szomorúság...
» Ne gyónj nekem, minek gyónnál!...
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a...
|
