|
Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat szenvedtem
Oly szívesen,
Hisz pályabérért,
Minő te vagy,
Nincsen fáradság
Eléggé nagy.
De szív! ki érti
Meg titkodat?
Ki nyugton tűrtél
Villámokat,
Most már midőn int
A békepart,
Lankadni készted
A vágyó kart.
S ki nem hajoltál
Meg bú miatt,
Üdvtől roskadsz le
Egy csók alatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Clotilde
A kökörcsin a harangláb
A kert mélyén...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Hódolat Máriának
Neked szentelt ifjú szívem
Minden vágyat,...
» Juliska
Juliska tizenhat éves,
szeme már a legényre...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Mimóza
Mély, puha álom – sárga féltés
ez a...
» Táncol a Hold
Táncol a Hold,
fehér ingben.
Kékes fényben
úsz...
» Szerelmesek
Itt fekszenek a fűben:
egy lány meg egy...
» Bión XVI. idillje nyomán
Vénusz szép csillaga, még csillámhomlokát
Diána...
|
