|
Szenvedtem érted,
Szép kedvesem,
Sokat szenvedtem
Oly szívesen,
Hisz pályabérért,
Minő te vagy,
Nincsen fáradság
Eléggé nagy.
De szív! ki érti
Meg titkodat?
Ki nyugton tűrtél
Villámokat,
Most már midőn int
A békepart,
Lankadni készted
A vágyó kart.
S ki nem hajoltál
Meg bú miatt,
Üdvtől roskadsz le
Egy csók alatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nézem, mily szép a sok virág
Nézem, mily szép a sok virág,
ha nyílik Ámor...
» Szerelmes kamasz
Egy szegény kamasz
jött, én voltam az;
Kiasszon...
» Csóktalanul
Nem csókoltalak meg soha.
S tán nem is foglak...
» Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
» Nyilvános titok
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem...
» Tündérszerelem
Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam,
föl...
» Egy férfi megismer egy nőt az utcán
Páfrányfenyők legyezős árnyalagútján –
Ősöreg...
» Jöjj, Léda, megölellek
Szemed szomoru és gonosz,
Két mély gyehenna-fész...
» Nők
Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a...
|
