|
Szél zúg, szállnak a sárga lombok,
az égre fakó fény omol:
te megborzongsz, s férjed karjába
erősebben kapaszkodol.
Mi fűszálról fűszálra jár most,
s a végső virágokra száll,
az titkon, elmenőben, drága
fejed is megcsíkozta már.
S mi meleg éjt varrt a mezőkre,
a szál tépetten elrepült -
csupán a nyár van búcsuzóban:
mi dolgunk a nyárral nekünk!
Kezed teszed a homlokomra,
s fürkészve nézed arcomat:
kedves szelíd asszonyszemedből
olyan mélabús fény fakad.
Kihúnyt itt is az illat, sugár, egy
titok, mely arra késztetett
hajdan, hogy szabad lánykezed te
éppen az én kezembe tedd.
Ó, ne borzongj! Bár észrevétlen,
a legszebb napfény is letűnt -
csupán a nyár van búcsuzóban:
mi dolgunk a nyárral nekünk!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Enyim Juliska
Örömömnek gyönyörű hajnala tetszik!
Jegyesem...
» Vén legény, vén és ifjú asszony
Egy ősz ifjú legény magánosan lenni
Hogy...
» Idegen vendég a kánai menyegzőn
Itt is, ott is menyegző, Kána.
Öröm villan e...
» Örökre
Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd...
» Ablakom
Egy időben ablakomra
Mindennap korán,
Ketten...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Mit adhatok még?
Már nincs semmim, amit Néked adhatok!
Koldus...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Csak a kereszten
A szerető s a szeretett
amikor izzó test a...
» Aztán
Emlékszel? Aztán milyen jó volt
hozzád fordulni...
» Hold a fák közt
A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan,...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Csend
Színeimet pazaroltam,
s most hűséggel...
» Jaj de búsan harangoznak...
Jaj de búsan harangoznak Tarjánba -
Elhervadt a...
|
