|
Szél zúg, szállnak a sárga lombok,
az égre fakó fény omol:
te megborzongsz, s férjed karjába
erősebben kapaszkodol.
Mi fűszálról fűszálra jár most,
s a végső virágokra száll,
az titkon, elmenőben, drága
fejed is megcsíkozta már.
S mi meleg éjt varrt a mezőkre,
a szál tépetten elrepült -
csupán a nyár van búcsuzóban:
mi dolgunk a nyárral nekünk!
Kezed teszed a homlokomra,
s fürkészve nézed arcomat:
kedves szelíd asszonyszemedből
olyan mélabús fény fakad.
Kihúnyt itt is az illat, sugár, egy
titok, mely arra késztetett
hajdan, hogy szabad lánykezed te
éppen az én kezembe tedd.
Ó, ne borzongj! Bár észrevétlen,
a legszebb napfény is letűnt -
csupán a nyár van búcsuzóban:
mi dolgunk a nyárral nekünk!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Idegen vendég a kánai menyegzőn
Itt is, ott is menyegző, Kána.
Öröm villan e...
» Vén legény, vén és ifjú asszony
Egy ősz ifjú legény magánosan lenni
Hogy...
» Enyim Juliska
Örömömnek gyönyörű hajnala tetszik!
Jegyesem...
» Vilma emlékkönyvébe
Minden virágát életemnek,
Melyet még sorsom...
» A csermelyhez
Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
» Esdeklő panasz
Ne félj, ne félj, kedves lélek!
Ne távozzál...
» Ámelihez
Veled való múlatásom
Táplálta életemet,
Tőled...
» Mikor mondom már?
Mikor mondom már: "Asszonyom,
Elmult a harc,...
» Rejtsd el az örömöd
Azt hiszed, hogy jogod van örülni
És nem fáj...
» Amig a csókot megtaláltam
Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
» Klárikához
Halványodva kerűlsz Klárika! engemet,
mint a'...
» Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja...
» (ismeretlen)
Ó, NŐ! Miért van ez,
Hogy se veled, se...
|
