Köszöntelek csodás barázda

Köszöntelek, csodás barázda, kéjes

metszet két comb között, szeretők párnás

találkahelye, fürtös, duzzadt vágás,

te drága! Mit ér mélküled az élet?



Te vagy a vágy s ellenszere; négy éjjel

múlt el, s bár még mindig veled csatázom,

te adod, hogy kínzóm, a nyilas Ámor

szorongatását mind kevésbé érzem.



Vidámság, móka, izgalom, mulatság

s gyönyör, mitől a legvadabb kamaszvágy

is megpuhul - úgy illenék, hogy minden

gavallér térdre boruljon elébed

s némán imádjon, te édes, mezítlen,

ágaskodó gyertyával kezében.