|
Óh, Vénus terhes igája,
Hogy kell magam adnom alája.
Nyakamat vas lánca szorítja,
Szívem siralomba borítja.
Nem nyughatom és csak epesztem
Magamat könnyeknek eresztem.
Éjjel szememet le se zárván,
Siratom bal sorsomat árván.
Mint a szomorú egek éjjel
Sírnak mezeinkre le széjjel,
Hogy a nap súgári nem égnek
Tetején a csillagos égnek.
Sírok, zokogok keseregvén,
Könnyem mellyemre peregvén.
Mint gerlice párja tavasszal,
Nyögök itt sok ezernyi panasszal.
Egek! óh egyedűl tireátok
Kérést panaszolva bocsátok.
Jaj! enyhítsétek emésztő
Tüzemet, mert már megemészt ő.
Sok ezer búk terhelik éltem.
Egyet másikra cseréltem.
Nincs vége az aggodalomnak,
A bánatok annyira nyomnak.
Szánjátok, egek! nyavalyámat,
Könnyebbítsétek igámat.
Enyhítsetek állapotomban,
Én tömjént gyújtok azonban.
Óh, mézzel elegy keserűség,
Kínnal teljes gyönyörűség!
Óh, Vénus terhes igája!
Hogy kell nyakam adnom alája.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álom
Álmomba', halld, szép kedvesem,
Ravatalon...
» Sóhajok
Mióta meglátott szemem,
Éjszaka van a...
» Lotti
Szép tavaszom mezején, mint isteni Grácia,...
» Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Ajándék
Tudom, mi szolgának a jó szó,
fogolynak séta,...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Tükrök törvénye
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást...
» Mondjátok meg
Zúgó folyam árja,
Pacsirta danája,
Kis csillag...
» Ének
Újra látom a te lassú szádat
(a tenger...
» Bűztül üdült s füsttűl ürült tüzű szűzrül
Szűz! űzfűz fűlt bűz? - űzfűz füt, füstül ürült...
» Keserű kín
Keserű kín és gyötrelem
Volt énnekem a...
» Felgyógyulásomkor
Lázas álmaimban
Angyal szállá hozzám,
Egiektől...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» A kit szerettünk
A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Hazudj és kábits!
Hazudj és kábíts! Kell ez nékem.
És néked...
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Azt mondjátok...
Azt mondjátok, halvány vagyok;
Nem is csoda, ha...
|
