|
Álmomba', halld, szép kedvesem,
Ravatalon feküdtem...
Ránczosképű vén asszonyok
Siránkoztak felettem.
Téged hiába vártalak,
Hogy rám borulj zokogva -
Oh fájt nagyon, hogy könnyedet
Nem vihetem siromba!
Egyszer csak a templom elé
Czifra kocsik robogtak -
Jól láttam a ravatalon,
Ép szembe volt az ablak.
És láttalak egy kocsiból
Kilépni, szép szerelmem:
Koszoru volt homlokodon,
Bokréta a kezedben.
Szerettem vón elébe állni,
Galambom, esküvődnek,
Menyasszonyi fátyolodat
Letépni szemfedőnek!
De hajh, halotti ágyamon
Mozdulatlan' feküdtem -
Ránczosképű vén asszonyok
Siránkoztak felettem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes panaszok
Óh, Vénus terhes igája,
Hogy kell magam adnom...
» Az halál- és Kupídóról
Bészállván az Halál némelly fogadóba s...
» Nem engedték...
Nem engedték hogy megcsókoljam,
mikor hosszú...
» Dal
Ha virág lehetnék,
Nefelejccsé válnék:
Zöld...
» Káprázat
Először a szem csókol, aztán a kezem,
mint...
» Gyöngylelet
Boldog vagyok, mint senki más,
és mégis kedvem...
» Leányélet
Szép aranyideim! be szerencséltettek,
Minden...
» Tűnődés
Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
» Én a szívemet...
Én a szívemet szétszakítottam:
ahány darabja,...
» Magányosság
Égi csendesség fedező homálya
Leng reád, ó...
» Ima
Isten, ki élsz, isten ki úr vagy,
Itt lenn a...
» Szerelmes vers
Válts útat: arra jöjj, amerre én!
Bozótos...
» Kuporogva
Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol...
» Egy régi szerelmes Velencében
Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi...
|
