|
Ne sírj. Megduzzadt ajkaid
ne ráncold. Fölrepeszted
a tavaszi láz varait.
Éppen hegedni kezdtek.
Vedd le mellemről tenyered.
Áram-telt vezetékek
vagyunk: egy perc, egy rezzenet
egybecsap, összeéget.
Majd férjhez mégysz. Fut az idő.
Feleded, mik gyötörtek.
Asszony lehet mind, aki nő.
Szívet szerezni: hőstett.
Én meg női kezek, nyakak,
vállak, hátak csodái
előtt, míg élek, áhitat
rabjaként fogok állni.
De köt veled az éjszaka
láncba, bármily nehézbe -
Hajt még erősebb vágy, hív a
szakítás szenvedélye!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy Csillag nevű ifjacskáról
Csillagom! oh bár ég vólnék mikor égbe...
» Vőlegény emlékkönyvébe
A boldogság oly közel már,
Melyet esdél...
» Este
Sürgette a férfi: "Ugy-e jösz te velem?
A nagy...
» Álom
Álmomba', halld, szép kedvesem,
Ravatalon...
» (ismeretlen)
A férfi gondja, s öröme a nő,
Mindkettő egyre...
» Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép...
» A szerelem és koponya
Az Emberiség koponyáján
ül a szerelem
s e...
» Népdal
Nincsen ollyan szép leányka,
Mint a' piros kis...
» Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán...
» Lucy
Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Róza
"Kéred, bajnok, hű szerelmem,
Kéred jobbomat,
K...
» Alkony felé
Nem sok, ami időmből hátra van,
Szeress,...
» Szerelmes vers
Szívem dobog
Csak az boldog
Ezt én nem...
» Üres sarok a szekrényben
Van már patyolat függönyöm
és haragosvörös...
|
