|
Ne sírj. Megduzzadt ajkaid
ne ráncold. Fölrepeszted
a tavaszi láz varait.
Éppen hegedni kezdtek.
Vedd le mellemről tenyered.
Áram-telt vezetékek
vagyunk: egy perc, egy rezzenet
egybecsap, összeéget.
Majd férjhez mégysz. Fut az idő.
Feleded, mik gyötörtek.
Asszony lehet mind, aki nő.
Szívet szerezni: hőstett.
Én meg női kezek, nyakak,
vállak, hátak csodái
előtt, míg élek, áhitat
rabjaként fogok állni.
De köt veled az éjszaka
láncba, bármily nehézbe -
Hajt még erősebb vágy, hív a
szakítás szenvedélye!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vallomás Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre...
» Butter Flórián Bazsarózsa-lugasban
ült a jó leány,
oldalánál...
» Dacos barna lányka... Dacos barna lányka, szeretlek,
Dacodnak én...
» Kölyökkorom szerelmei kölyökkorom szerelmei
legelső tán ha Jutka...
» Jennyhez Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Veled vagyok Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád,...
» Minden jelben Minden jelben tegnap óta csak te vagy.
Uj...
» Hunyhat a máglya Hunyhat a máglya
Ezek a szomorú, vén...
» Látogatók A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» A venyige Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
» Szived rokkáján Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived...
» Szeretlek Szeretlek,
mert sikoltnom kell, és visszhangra...
» A kék tenger partján Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide...
» Őrzi egy néma óriás Nem nyithatom fel koponyád,
nem vághatom föl...
|