|
Édes kislyányom, nyisd ki a szemed,
Tágas, egyetlen kékjét a világnak,
Mert az én vak szemeim ezután
Csak teáltalad látnak.
A vén emlék-gyilkosnak add ide
Varázsát a szent, emlékező méznek
S csettentsd a nyelvem tartón, édesen,
Míg más asszonyra nézek.
Míg az a két apró, barna bogár
Csiklandozván föl s bejárja az arcom,
E más szemekhöz küldd el a tied,
Te várakozott asszony.
Szerelmeket parancsolj most reám,
Úgy kellenek élethez a szerelmek,
Úgy kellenek a te kék szemeid,
Bár barnán feleselnek.
Úgy kellenek a meghagyásaid,
Mert megint bűnbe estem
S kérdem: szeretek, ím, egy új leányt,
Szeressem, ne szeressem?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem...
» Szerelem, nyomorúság
Keress valamit.
Én is keresek
egy nekem...
» Ne gyónj nekem, minek gyónnál!...
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a...
» Megcsaltalak...
Megcsaltalak. Fáj szívedben a kés?
Fáj ajkadon...
» Vádlón ne kutass a szivemben
Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre,...
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» A hamis leányka
"Ah mi jó, hogy itt talállak,
Gyenge lányka,...
» Nem haragszom
Nem haragszom a rózsámra,
Kibékültem már...
» A levél
Ahogy először jöttél velem
új völgybe, s szemed...
» Húzzad, húzzad
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak...
» Várnod egy jelre...
Várnod egy jelre, várnod egy szóra;
Egyszer egy...
|
