|
Édes kislyányom, nyisd ki a szemed,
Tágas, egyetlen kékjét a világnak,
Mert az én vak szemeim ezután
Csak teáltalad látnak.
A vén emlék-gyilkosnak add ide
Varázsát a szent, emlékező méznek
S csettentsd a nyelvem tartón, édesen,
Míg más asszonyra nézek.
Míg az a két apró, barna bogár
Csiklandozván föl s bejárja az arcom,
E más szemekhöz küldd el a tied,
Te várakozott asszony.
Szerelmeket parancsolj most reám,
Úgy kellenek élethez a szerelmek,
Úgy kellenek a te kék szemeid,
Bár barnán feleselnek.
Úgy kellenek a meghagyásaid,
Mert megint bűnbe estem
S kérdem: szeretek, ím, egy új leányt,
Szeressem, ne szeressem?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csitri-asszonynak, akit mostanában szerettem
Halszemű, komisz fajankó-népség
addig rázta...
» Kinek lehet hinni...
Kinek lehet hinni,
Ha nem ollyan szivnek
Az ki...
» Szerelmem
Lány, velem ne játsszál, hogyha hízelegni
Látsz,...
» Ne gyónj nekem, minek gyónnál!...
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a...
» A levél
Ahogy először jöttél velem
új völgybe, s szemed...
» Szerelem, nyomorúság
Keress valamit.
Én is keresek
egy nekem...
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» A violához
Hervadj, hervadj száradon,
Mit nevetsz...
» Húzzad, húzzad
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak...
» Nem tudok oroszul
Visszajöttem a Tátrából félig-meddig holtan,
Enn...
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
|
