|
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak csendesen;
Az eleje legyen epe,
Csöndes álom a közepe.
Csak a vége riadjon fel,
Hogy a lelkem támadjon fel;
Búbánatom messze szálljon
S ablaka előtt megálljon.
Kopogtassa fel álmából,
Költse fel puha ágyából,
Titkon lopódzzék szivébe
S mint ő engem, úgy gyötörje.
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak csendesen...
Hollót küldtem, nem galambot,
Nem nyitnak annak ablakot!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
» Nem tudok oroszul
Visszajöttem a Tátrából félig-meddig holtan,
Enn...
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» Várnod egy jelre...
Várnod egy jelre, várnod egy szóra;
Egyszer egy...
» Népdal
Piros rózsát szakasztottam,
Szép szeretőt...
» Szerelmem
Lány, velem ne játsszál, hogyha hízelegni
Látsz,...
» Vádlón ne kutass a szivemben
Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre,...
» A levél
Ahogy először jöttél velem
új völgybe, s szemed...
» Csitri-asszonynak, akit mostanában szerettem
Halszemű, komisz fajankó-népség
addig rázta...
|
