|
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a kigyónál.
Ne mentegesd, rózsám, magad!
Ilyen a lány, ilyen marad!
Sirhatsz tőlem, hiába sirsz!
Levelet is hiába irsz!
Nem hiszek én az irásnak,
Sem annak a nagy sirásnak.
Csak azt mondom: isten veled!
Tükör minden kis leveled.
Azt mutatja minden sora:
Nem lennél te igaz soha.
Két szemedből sürü köny hull,
De a szivem meg nem indul.
Hulló könyed' kikaczagom,
Hamis gyöngy az, kis angyalom!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csitri-asszonynak, akit mostanában szerettem
Halszemű, komisz fajankó-népség
addig rázta...
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
» Várnod egy jelre...
Várnod egy jelre, várnod egy szóra;
Egyszer egy...
» Kérdés kék szemekhöz
Édes kislyányom, nyisd ki a szemed,
Tágas,...
» Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem...
» Szerelem, nyomorúság
Keress valamit.
Én is keresek
egy nekem...
» Hiven sohase szerettem
sókjaimat szedtem, vettem,
Híven sohase...
» Népdal
Piros rózsát szakasztottam,
Szép szeretőt...
» Vádlón ne kutass a szivemben
Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre,...
|
