|
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a kigyónál.
Ne mentegesd, rózsám, magad!
Ilyen a lány, ilyen marad!
Sirhatsz tőlem, hiába sirsz!
Levelet is hiába irsz!
Nem hiszek én az irásnak,
Sem annak a nagy sirásnak.
Csak azt mondom: isten veled!
Tükör minden kis leveled.
Azt mutatja minden sora:
Nem lennél te igaz soha.
Két szemedből sürü köny hull,
De a szivem meg nem indul.
Hulló könyed' kikaczagom,
Hamis gyöngy az, kis angyalom!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A violához
Hervadj, hervadj száradon,
Mit nevetsz...
» Vádlón ne kutass a szivemben
Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre,...
» Kérdés kék szemekhöz
Édes kislyányom, nyisd ki a szemed,
Tágas,...
» Hiven sohase szerettem
sókjaimat szedtem, vettem,
Híven sohase...
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» Ámbár égek
Ámbár égek,
Hozzád leborúltam,
Magam'...
» Csitri-asszonynak, akit mostanában szerettem
Halszemű, komisz fajankó-népség
addig rázta...
» A hamis leányka
"Ah mi jó, hogy itt talállak,
Gyenge lányka,...
» Hol a virány...
Hol a virány, amelyet gondolok?
Hol a leány,...
|
