|
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér fátyla a lelkünkre borul.
Észre se vesszük, csak, - ha tovaröppent.
S akkor: siratjuk balgán, botorul.
De mikor várjuk türelmetlen vággyal,
Azt hisszük: most jön! A lelkünk remeg.
Hófehér szárnyán a távolba röppen,
És elrejtőzik a köd felhők megett.
Mikor lelkünk a kínba belefásult
S a könyörgésre sincsen már erő,
A vágy tüzében önmaga elégett:
A boldogság akkor előnkbe jő.
Könnytelen szemmel, mosoly nélkül nézzük,
Nincs már kihalt lelkünkben semmi vágy.
A köd lassanként elfödi elölünk.
S mi közönyösen ballagunk tovább.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csók a karodra
A karcsú villanyláng alatt
egy keskeny havas út...
» Szerelem
N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Ajánlás
Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted...
» Szerelmes vers
Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több...
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Anakreon XL. óda
A rózsák közt Cupido
Egy elrejtett méhecskét
Ne...
» Dal
Együtt összhang s szerelem
Lelkeden és...
» Elküldém az első lánynak...
Elküldém az első lánynak,
Kit szeretek, első...
|
