|
Csak hagyjatok, hagyjatok
Állni magamba’,
Csak hagyjatok nyugton
Leányszemek;
Bár rügyfakadásnak
Már itt van a napja,
Csak hagyjatok: —
Én nem szerethetek.
Lelkembe’ leányok
Nem nyitnak a rózsák,
Az én szivem
Épp most felejt, temet;
Most tépdesi álom-erdőm
A valóság...
Nem látok: —
Csak hulló falevelet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy tubákoló széphez
Mit? Ámor rózsái után,
s az előkelő tulipán,
a...
» A szerelem sivataga
Egy híd, egy forró betonút,
üríti zsebeit a...
» Szivem lázongott...
Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes...
» Ó, jer felém...
Ó, jer felém, ha szunnyadok,
Halkan,...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» Tűnődés
Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
» Vilándból próba
Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú...
|
