|
Csak hagyjatok, hagyjatok
Állni magamba’,
Csak hagyjatok nyugton
Leányszemek;
Bár rügyfakadásnak
Már itt van a napja,
Csak hagyjatok: —
Én nem szerethetek.
Lelkembe’ leányok
Nem nyitnak a rózsák,
Az én szivem
Épp most felejt, temet;
Most tépdesi álom-erdőm
A valóság...
Nem látok: —
Csak hulló falevelet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Juliska
Senkihez Juliska férjhez,
Én kivűlem, nem...
» Figyelmed és féltésed...
Figyelmed és féltésed üvegbúrát varázsolt
körém,...
» Tószunnyadó
Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
ó...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Gyönge kézzel...
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
» A nő szíve
A nő szíve, ha büszkébb mint szerelmes,
Önző,...
» Szívem hát újra...
Szívem hát újra gyermekké lett?
Visszatért a...
|
