|
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Rokonszenves boltileányok,
kereskedősegédek, régi és hű
cselédek, lapkihordók, csöndes,
munkás írók, kedves tanárok,
kik vesződnek a kisfiammal.
Találkozunk mi olykor-olykor,
meg-megállunk, szemünk összevillan
s én még maradnék tétovázva,
talán, hogy elmondjam ezt nekik.
Mégsem beszélek, mert csak a részeg
aggastyánok s pulyák fecsegnek.
Ilyesmiről szólni nem ízléses.
Meg aztán nincsen is időnk.
De hogyha majd meghalok egyszer
s egy csillagon meglátom őket,
átintek nékik kiabálva,
hajrázva, mint egy gimnazista:
"Lásd, téged is szerettelek."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes Ének
Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Kérdezd: szeretlek-e?
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én,...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» Szerelem
Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly...
» A bátortalan szerelem
Búsan rejti bánatos szivében
Lángszerelmét a hű...
» Most
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom...
» Donna Paula
Donna Paula, büszke nagyon,
Harminchárom őse...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Az esthajnal szerelme
Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» Gliczerához
Ammint barna szemöldökit
Dámonnak, Gliczerám!...
|
