|
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Rokonszenves boltileányok,
kereskedősegédek, régi és hű
cselédek, lapkihordók, csöndes,
munkás írók, kedves tanárok,
kik vesződnek a kisfiammal.
Találkozunk mi olykor-olykor,
meg-megállunk, szemünk összevillan
s én még maradnék tétovázva,
talán, hogy elmondjam ezt nekik.
Mégsem beszélek, mert csak a részeg
aggastyánok s pulyák fecsegnek.
Ilyesmiről szólni nem ízléses.
Meg aztán nincsen is időnk.
De hogyha majd meghalok egyszer
s egy csillagon meglátom őket,
átintek nékik kiabálva,
hajrázva, mint egy gimnazista:
"Lásd, téged is szerettelek."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bor és szerelem
A bor és az édes szerelem
Két nagy földi...
» Egy szőke leánynak
Lányka téged úgy kisérjen
A szerencse...
» Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf,...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Dal
Amíg te nem szűnsz
Szeretni engem,
A bú is...
» Hajnali nyomok
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a...
» A szerelmeseket óvják
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
» Nem merek rádnézni
Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Amynt és Laura a fák között
Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
|
