|
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Rokonszenves boltileányok,
kereskedősegédek, régi és hű
cselédek, lapkihordók, csöndes,
munkás írók, kedves tanárok,
kik vesződnek a kisfiammal.
Találkozunk mi olykor-olykor,
meg-megállunk, szemünk összevillan
s én még maradnék tétovázva,
talán, hogy elmondjam ezt nekik.
Mégsem beszélek, mert csak a részeg
aggastyánok s pulyák fecsegnek.
Ilyesmiről szólni nem ízléses.
Meg aztán nincsen is időnk.
De hogyha majd meghalok egyszer
s egy csillagon meglátom őket,
átintek nékik kiabálva,
hajrázva, mint egy gimnazista:
"Lásd, téged is szerettelek."
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Tompán-derengő arcát, melyet alvó vágyai...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» Üdvösség
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
» Kit egy szép leány nevével szerzett
Siralmas nékem idegen földen
Már...
» Bolygó tüzek
Nemes nők, igaz nők, szelidek környeznek,
Mondjá...
» Egy hölgyhöz
Most látom, mily erősen
Valál szivembe...
» Gyere hozzám
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg...
» Mert sehol se vagy...
Mert sehol se vagy, mindenütt kereslek,
nap,...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
|
