|
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Próbáljunk mégis megmaradni
Ebben a gyilkos, vad dulásban.
Mikor mindenek vesznek, tünnek,
Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,
Tarts meg csodának avagy bünnek.
Mikor mindenek futnak, hullnak,
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Tarts meg engem igérő Multnak.
Tarts meg engem, mig szögek vernek,
Véres szivemmel, megbénultan,
Mégis csak tegnapi embernek.
Karolsz még drága, kicsi társam?
Jaj nekem, jaj ezerszer is jaj
Ebben a véres ájulásban.
De ha megyek, sorsom te vedd el,
Kinek az orkán oda-adta,
A te tűrő, igaz kezeddel.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes Ének Hajaddal arcodat miért rejted te folyton?
Az...
» Öt percre Öt percre nem gondoltam rád. Be jó
volt,...
» Midőn szerelmünk... Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» A virágnak megtiltani nem lehet... A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne...
» Szem hatalma Midőn bájos szemed reám tekint,
Egész létem...
» Magam vagyok Magam vagyok és csak magányra vágyom,
magamra...
» Vágyódás Ha majd a sok hazugság véget ér!
s te...
» Miért? Miért kell nekem könnyes szemmel megállni
minden...
» Kővirág Mért növesztettél kővirágot
a szívedben...
» Élet szeretője Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Egy festett nefelejts alá Melyet egykor hű kezekkel
Szedtem a mély...
|