|
A parton álltunk. Tavasz fiai,
Acélosak, bizakodók, szüzek.
Hivott a tenger, szava egyszerü.
Izzott a vágy, máglyáztak a tüzek.
És elindultak az élet-hajók,
Arany vitorlás, büszke paloták.
A partokon én vártam egyedül,
Értem nem jöttek igéret-csodák.
Az én hajóm, egy furcsa kék hajó.
Sem ékessége, disze, bibora.
Hivott a tenger s aki elkisért:
Kormányos kedvem, dacos cimbora.
Örvénybe csendesül a gyáva szó.
Az én hajóm is látták hajnalok.
Lázas szerelmek égtek árbocán,
Csipkézték dalok, üdvök, sóhajok.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hazudj és kábits! Hazudj és kábíts! Kell ez nékem.
És néked...
» Fogva Hamis egy tőr szépséged, leányka,
Hamis egy...
» A' Győzhetetlen Szív Mond-meg, kérlek, nyájas Lyánka,
meg-indulé Te...
» Astalfiók Van egy pár régi levelem
Bezárva egy...
» Szeretni akarok Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb...
» Névnapi köszöntés Kár hogy a pap megkeresztelt,
Jobb volnál...
» Csillagos az ég... Csillagos az ég, szép csillagos,
Rózsafa levele...
» Éjfélkor Tündöklő csillagok,
Lobogva fényletek:
Hajh...
» Mért nem születtél te... Mért nem születtél te
A mi kis falunkban,
Ott...
|