|
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér sapkád az büvölt
És gyilkolt a szemed.
Azt sem tudtad, hogy élek,
Én a botor diák.
Sosem beszéltem véled,
Te misztikus virág.
S eltűntél, mint a szép nyár
Egy őszi éjjelen...
De a páholy az meg van
És mesél csöndesen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szomorúfűz ága
Szomorúfűz ága
Hajlik a virágra,
Fáj a szivem...
» Kerestem a boldogságot
Kerestem a boldogságot
Egy barna lány kék...
» Románc
Zenének hangja mellett
Vidáman foly a tánc,
Az...
» Szerelemvágy
Oh ugy szeretnék már szeretni!
Emészt a tűz,...
» Ha félelem fog el
Ha félelem fog el, hogy meghalok
s nem aratom...
|
