|
Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved,
Ha már tied volt, s akkor elveszíted.
Nem bánat az, ha csókolt már az ajka
S most más csüng édes szédülésben rajta.
Ha boldog órák, pásztorórák képe
Kísér a puszta, magányos sötétbe,
Mint téli kertbe a színes tavasz -
Nem bánat az.
De az a bánat, ha kezét se fogtad,
Álmodba jött csak csodának, titoknak.
Ha úgy szóltál csak hozzá imádságba,
Dalos fohászba, kérve, sírva, vágyva.
Tied se volt s már életedhez kötve,
És akkor, érzed, elveszett örökre,
És nem lesz fénye többet éjszakádnak:
Az a bánat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha félelem fog el
Ha félelem fog el, hogy meghalok
s nem aratom...
» Ha te ugy szeretnél...
Ha te ugy szeretnél
Ahogy én szeretlek,
De...
» Tudom..
Tudom, hogy fog még írni!...
Majd, ha a tavasz...
» Mért nem születtél te...
Mért nem születtél te
A mi kis falunkban,
Ott...
» Esős nap
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem...
» Eltüntél, mint a szép nyár...
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér...
» Te Ő Én
Te csak a piruló hajnalt imádod, magam
az éjt...
» Felhők útján
Kék felhő száll a messzeségben,
Az úton egy...
» Kerestem a boldogságot
Kerestem a boldogságot
Egy barna lány kék...
|
