|
Mi kesergő sok gondolat
Terheli bús fejemet?
Sérűlt szívem ott nem mulat,
Hol töltöttem kedvemet:
Mindent megun, minden sérti,
Az öröm szót már nem érti,
Nem találom helyemet.
Megváltozott egen, földön
Nékem minden alkotmány:
Nem mosolyog olly szép zöldön
A rét s kerti oltovány:
Elfonnyadást veteményben,
Homályt látok a napfényben,
A hajnal is halavány.
Szerencsétlen elő-érzés
Szomorú életemről!
Kedvet fojtó kemény végzés
Mit mond árva fejemről?
Mindenfelűl borúl az ég:
Nincsen tehát már reménység
Boldogabb jövendőről.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jusson egyszer még eszedben...
Jusson egyszer még eszedben,
Kit metszettél bé...
» Mikor én kis gyerek voltam
Mikor én kis gyerek voltam,
A lányokra nem...
» Az apáca
Láng emészti keblemet
Láng, nem mondható,
Szenv...
» Tudom..
Tudom, hogy fog még írni!...
Majd, ha a tavasz...
» Üdvöm
Csak ne volnál olyan dacos,
Csak több szived...
» Népdalok a kornak
I
Úgy ég a tűz, ha lobog,
Úgy élek én, ha...
» Népdal
Ezer csillag ragyog, fénylik odafenn.
Csak az...
» Boldogtalan vagyok...
Boldogtalan vagyok,
Mert nagyon szerettem.
Kere...
» Pásztori gond
Hogy Doritza nem szeret,
Tsak azt bánom...
» Esős nap
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem...
» Te Ő Én
Te csak a piruló hajnalt imádod, magam
az éjt...
|
