|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én sem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely az arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálankint hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Leányhoz
Kedves leány, ne fuss, ne hagyj!
Hiszen te egy...
» Kerestem a boldogságot
Kerestem a boldogságot
Egy barna lány kék...
» A habozó pásztor
Szerencsés Fájdalom! ki addig gyötrettél,
Míg...
» Csak ne mosolyognál...
Csak ne mosolyognál
Rám oly édesen,
Hogy...
» Ajánlás
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon...
|
