|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én sem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely az arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálankint hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Jöttél a parkon
Láttalak egyszer.
Tavaszi tűzben mentél a...
» Brekeke úr házassága
Megunta Brekeke a magányosságot,
Igen...
» Lyánka gyötrelme
Ó égető kín,
Ó gyötrelem
Viszonláng nélkül
A...
» Eggy Ifjú a jegy vissza-adáskor
Daura! míg engem szerettél
Míg szemem közzé...
» Leányhoz
Kedves leány, ne fuss, ne hagyj!
Hiszen te egy...
|
