|
Láng emészti keblemet
Láng, nem mondható,
Szenvedély, nagy és örök,
El nem oltható.
S oh kinok mély tengere!
Oh kemény egek!
Nem lehet kimondanom,
A mit érezek.
Nem lehet kimondanom,
Bárha éltemet;
Tiltja eskü, kárhozat
Szenvedélyemet.
Oltsd el, oh hatalmas ész,
Oltsd el lángomat,
Vagy szakadjatok le rám
Oltár! boltozat!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A te szemed...
A te szemed, a te szíved
Aranyos nap, rózsa...
» Ne emlegesd a multat!
Ne emlegesd a multat!
Ne szaggasd föl...
» A szerelem tudománya
Nem tudom. Szemed forrásából rám csak
Isten...
» Az erdéli asszony kezéről
Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő...
» Dal a dús királyról
Tudod a dalt a dús királyról?
Mindene volt, mit...
» A szerelemről
Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke...
» Édes kín
Búm sohajja, szűm keserve,
Üdvsugár bús...
» Két sziv között
A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod,...
|
