|
Bús szenvedély te, megvalósult álom!
Mily pusztaságban járok nyomodon!
Hová kisér halandó boldogságom? —
Égő kinok közt meddig álmodom?
A fájó vágyak büszke terhe nyom,
S mit ér a kin, mikor hiába vágyom?
Hiába szánod, lelkem lelke rom,
Mélyszivü lány te, megvalósult álom.
Parázs homokban tikkad a patak;
Igénytelen moszat se női nyomában:
Erőim egyenként elfoszlanak,
Költő kívánságom bujdos hazátlan;
Érett szerelmek kristályserlegét
Nyujtám feléd, és nyújtottam hiába:
A nagy szerelmek vándoristenét
Temetted el a föld szívó porába.
Ha most szerelmem büszke szárnyakon
Elhágy, tyrannom csendbe száll tova,
Nem ég a kíntól már a homlokom:
De lelkesült erőm se lesz soha.
Sorsom setétje majd ha felvidul,
S az ujra ébredés óráiban
A bú siralma arcomról lehull,
Az álca holt lesz, dermedt, szárnytalan.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fülledt éjszaka
A biztosság, ez volt a legszebb
s a győztes,...
» Életút
Útnak látszik, de szörnyű árok.
Feneke nincs,...
» Az első csók
Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem...
» Ha eltaszítasz..
Ha eltaszítasz: összetört szivemmel
Bejárom...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Boldogság És Szenvedély
Nem vagyok már, aki hajdanában,
Szirt-éleknek...
» A kedves közelléte
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Süllyedni kell
Milyen szép volt fehér kezed,
milyen...
» Zenit
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» Kegyvesztett bűbáj
Nem kell már, csak aminek neve van
s pontosan...
» In aeternum
Amit megírtam sok, sok év előtt,
Látom, valóra...
|
