|
Világ rendül, égbolt mélyebb, éj sötétebb, szó jelentőbb - rendbe, rendbe!
Bele nem halsz ebbe a szerelembe!
Pedig úgy kellene lenni,
Szépen elköszönni és menni,
Várni: a szíved megáll-e,
Ha igen: micsoda gyönyörűség lenne az az utolsó sóhaj!...
De hogy néz-e feléd, vár-e
Fogcsikorogva lesni. Töprengeni: kár-e
Halálos sóvárgással tölteni a drága időt?
Ezt is elvégezni, azt is, ráeszmélni, hogy a szíved megint retteneteset dobban!
Este undorítón érezned magad, reggel jobban...
A szót vizsgálni, amit hallottál tegnap: tegnap ilyet hallottál, ma minőt
Kell majd hallanod? : ez kevés.
Ez a régi, bújkáló szenvedés,
Ha jól meggondolod, ilyen már volt, elmúlt, nem lett belőle semmi, nem kell!
Meghalni, ha lehet, igen! : világ rendüljön, égbolt legyen mélyebb,
éj sötétebb, szó jelentőbb - utóljára; ha nem:
untatsz ezzel az ostoba életeddel!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el...
» (ismeretlen) Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok....
» Szerelmes vers Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll...
» Álmot adsz... Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is...
» Szonett Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» A férjről és asszonyról Példa beszéd, hogy férjének koronája az...
» Találkozás... Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
» Fa leszek, ha.. Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat...
|