|
Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is vagyok. Itt a perc pihenni.
Szellemed suhogón beföd, körülleng,
Istenem. Bevonod szelíden édes
ízzel ajkaimat s a sárga mécset
elrebbenti tüdőd finom fuvalma.
Álmot adsz, puha és gömbölyded álmot.
Tér, idő: kusza gombolyagba romlik.
Akkor ölbeveszed becézve, lágyan,
eltévedt szeretőm kis szűzi testét
s mellém fekteted a habtiszta ágyba.
Halkan símogatom meleg pihéit:
pálmalombok alatt ölelgetőzünk,
cukros hóhegyeken futunk sikongva,
zizzenő búzaföldön összeforrunk
s érett csillagaid kibuggyant fénye
gyöngyösen, vizesen pereg le rajtunk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Most még feledj el... Most még feledj el! most a kikelet,
A te...
» Aludj el itt a vállamon Aludj el itt a vállamon,
S hogy álmodsz legyen...
» Midőn szerelmünk... Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» Vígasztalás Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
» Szusszanó Szép vagyok? Szép!
Igazán? Gyönyörű!
Te tudod?...
» Az is álom volt talán? Csendes éjben, nyári éjben
Csillagodtól...
» A jegyes éneke Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a...
» Sétál a lyány Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
|