|
Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is vagyok. Itt a perc pihenni.
Szellemed suhogón beföd, körülleng,
Istenem. Bevonod szelíden édes
ízzel ajkaimat s a sárga mécset
elrebbenti tüdőd finom fuvalma.
Álmot adsz, puha és gömbölyded álmot.
Tér, idő: kusza gombolyagba romlik.
Akkor ölbeveszed becézve, lágyan,
eltévedt szeretőm kis szűzi testét
s mellém fekteted a habtiszta ágyba.
Halkan símogatom meleg pihéit:
pálmalombok alatt ölelgetőzünk,
cukros hóhegyeken futunk sikongva,
zizzenő búzaföldön összeforrunk
s érett csillagaid kibuggyant fénye
gyöngyösen, vizesen pereg le rajtunk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Orgona
Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
» Korai még a konty nekem
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
» Kis jámbor
Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt...
» Magdolna vár
"Ne menj tovább. Hűs már az este.
Az utakon...
» Hazugság nélkül
Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
» Szerelem édene
Eszemadta kisleánya, gyöngyalak,
Hej, mióta...
» Hogy lehet
Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?
Hogy lehet...
» Dalomhoz
Tarka lepkeként dalom
Hogyha útra kél,
Szégyenl...
|
