|
Este,
mielőtt a csónakok
kifutnak, egyik a másik után,
akkor szeretlek.
Reggelig szeretlek
a kamrában a szalmával,
a tető fölött a széllel,
házad előtt a sövénnyel,
a kutyaugatással,
míg meg nem virrad.
Hajnalharmatban, halszagú arccal
jövök meg hozzád: - így jön,
ki keze melegét
az éj ezüst
testére tékozolja. Sós
szájjal jön. Épp most
ugrik az utolsó csónakba.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Volnék
Volnék a hang, mely őszi ködben
Váratlanul...
» Szeretet
Szeretsz?... Mi az, mi van veled?
Egy szót se...
» Mit hozott?
Mit hozott az öreg póstás?
rózsaszinű...
» Kezdődő Szerelem
Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki...
» Vonakodó kedvesemhez
Ha sok időnk lenne e földtekén:
vonakodásod nem...
» Örök harc és nász
Én asszonyom, be jó, ha bántlak:
Mea-kulpázok,...
» A múzsához
Szelíd Múzsa! ki keblemet
Égi lángra...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
|
