|
börtönbe zártalak,
rózsabokor nyult ki rácsos ablakodból
s tüskés-virágos ága visszahúzott,
akármerre jártam.
Szabadulni akartam
s szivedbe mártott tőröm nyomán
megeredt a vér szivemből.
Máglyahalálra itélt ekkor a bosszum
s enkezem lóbálta, dobta a csóvát;
s hamvaidból phőnix-madárként
felszárnyaltál időtlen szépségben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» (ismeretlen)
Gondolatom körötted kering minden nap,
vajon...
» Halott szerelmes verse
Ma már nem úgy szeretlek téged:
csak úgy, mint...
» Könnyű
Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» Tűz és viz
Egy tűz van csak erős, és egy víz árja...
» Álmodom egy nőről
Álmodom egy nőről, akit nem ismerek,
forró és...
» Juliska
Juliska tizenhat éves,
szeme már a legényre...
|
