|
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csitítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, ítélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem bírom tovább!
Én nem kívántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Alázat
Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy...
» Barátnő
Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt...
» Nem tiéd az akarat...
Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha...
» Kezdődő Szerelem
Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki...
» Szeretlek
Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett...
» Játék
Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Sóhajféle
A messzeség
Egy percre csupa lila láng:
Tündérv...
» Kellesz nekem
Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikka...
» A csermelyhez
Hová kis víz olyan sebessen,
Hová sietsz olyan...
» Árva madár
Árva madár, nincs szállása, tanyája,
Kósza...
» Az őszi hold
Nézem a holdat.
A kihalt nyári táncteremben
Tav...
» A habozó pásztor
Szerencsés Fájdalom! ki addig gyötrettél,
Míg...
|
