|
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csitítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, ítélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem bírom tovább!
Én nem kívántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Játék
Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Nem tiéd az akarat...
Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha...
» Alázat
Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy...
» Barátnő
Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt...
» Kezdődő Szerelem
Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki...
» Szeretlek
Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Esti szonett
Mint nyugvó úrnőt piperéz remegve
A néger rabnő...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Azt mondjátok...
Azt mondjátok, halvány vagyok;
Nem is csoda, ha...
» Gonosz csókok tudománya
Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szívemre...
» Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen...
» A szerelmesek Holdja
Makulátlan az ég
S ragyognia kéne a Holdnak.
De...
|
