|
Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha írsz, vagy szemed betüsoron cikázik
éber gondok közt, ásító unalomban,
asszonyszemekből, férfibeszédben,
nevetve, sírva, alva és ébren
körülölel és rádragyog
egy emlék, ami én vagyok.
Kedves! fogadj el, haraggal el ne kergess,
ne bánd, ha néha hozzám küld a lángod,
ne lázongj daccal érte. Nem tiéd
az akarat, felém mi hajlít, sem az emlék,
mely aranyköddel felhőzi be kerted,
hol vágyvirágok fájva fakadnak. . .
Én akarom ezt. Én akarlak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kezdődő Szerelem
Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki...
» Szeretlek
Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett...
» Alázat
Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy...
» Játék
Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Tiltott csillagon
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve...
» Barátnő
Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt...
» (ismeretlen)
Volt egyszer egy mese,nem mondtuk el végig,
nem...
|
