Kedves! ha gondolsz rám, ha rámfeledkezel,
ha írsz, vagy szemed betüsoron cikázik
éber gondok közt, ásító unalomban,
asszonyszemekből, férfibeszédben,
nevetve, sírva, alva és ébren
körülölel és rádragyog
egy emlék, ami én vagyok.
Kedves! fogadj el, haraggal el ne kergess,
ne bánd, ha néha hozzám küld a lángod,
ne lázongj daccal érte. Nem tiéd
az akarat, felém mi hajlít, sem az emlék,
mely aranyköddel felhőzi be kerted,
hol vágyvirágok fájva fakadnak. . .
Én akarom ezt. Én akarlak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmesek A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Szeretlek Benned szikrázó halmazban hever
sosem sejtett...
» Barátnő Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt...
» Tiltott csillagon Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve...
» Kezdődő Szerelem Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki...
» Alázat Szeretném elmondani végre egyszer,
mi vagy...
» Játék Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Becéző, simogató kezed Simogass csak, olyan jó a kezed,
megint...
|