|
Ereimben boldog tüzek szaladnak,
Harsány szívvel követellek magamnak,
Mint régen-régen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.
Már nincs joga állott, tegnapi könnynek,
Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet
S már nem rivallnak
Halál-sikolyos félszek és tilalmak.
Kedved ha másult, már hiába másult,
Tartom szived úgy, ahogyan reám hullt
Vérbe-vesződve,
Sorsához nőve és sorsába nőve.
Vágynak bűn volt, de itt vagy s ez valóság
S a valóság mindig a legfőbb jóság,
Se bűn, se szégyen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak egy...
Csak egy van, aki lelkemet megérti,
Aki...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Könyörgő májusi levél
Szívem ütném rá pirosan e virágos,
Alkonyi...
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» Elpanaszlom a szomorufűzfának...
Elpanaszlom a szomorufűzfának:
Fáj a szivem,...
» Éva Ádámhoz
Veled vagyok, s megszűnik az idő
s változó...
» Sóhajtás és vallástétel
Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen?
S...
» Tévedtem és tévedve
Tévedtem és tévedve
Láttalak,
Te, legkivántatób...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
|
