|
Ereimben boldog tüzek szaladnak,
Harsány szívvel követellek magamnak,
Mint régen-régen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.
Már nincs joga állott, tegnapi könnynek,
Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet
S már nem rivallnak
Halál-sikolyos félszek és tilalmak.
Kedved ha másult, már hiába másult,
Tartom szived úgy, ahogyan reám hullt
Vérbe-vesződve,
Sorsához nőve és sorsába nőve.
Vágynak bűn volt, de itt vagy s ez valóság
S a valóság mindig a legfőbb jóság,
Se bűn, se szégyen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az Célia bánatjáról
Mint szép liliomszál, ha félbemetszve...
» Leégés
Sírni szeretnék - s a szemem száraz,
Mint...
» Így szaladsz karjaimba
Két szegény karomat kinyujtom
Száz mértföldre....
» Jó volna most is kívül állni
Jó volna most is kívül állni
de ezt is meg...
» Ősszel
Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
» Árva madár
Árva madár, nincs szállása, tanyája,
Kósza...
» Hűség
Ha szereted magad azért,
mert az enyém vagy,...
» Barna leány
Barna lánynak bús a szíve,
Könnyektől ázik két...
» A' Győzhetetlen Szív
Mond-meg, kérlek, nyájas Lyánka,
meg-indulé Te...
» Várlak
Óriás órák csarnokain által
Csendülnek lépések....
|
