|
Ereimben boldog tüzek szaladnak,
Harsány szívvel követellek magamnak,
Mint régen-régen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.
Már nincs joga állott, tegnapi könnynek,
Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet
S már nem rivallnak
Halál-sikolyos félszek és tilalmak.
Kedved ha másult, már hiába másult,
Tartom szived úgy, ahogyan reám hullt
Vérbe-vesződve,
Sorsához nőve és sorsába nőve.
Vágynak bűn volt, de itt vagy s ez valóság
S a valóság mindig a legfőbb jóság,
Se bűn, se szégyen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Utolsó szerelem
Ó, ha eljön öregkorunk,
Szerelmünk mélyebb s...
» Idegen erdőben
Az őszi avart rovom untalan,
Árva szívemnek...
» (ismeretlen)
Gondolatom körötted kering minden nap,
vajon...
» Életút
Útnak látszik, de szörnyű árok.
Feneke nincs,...
» Emmához
Messze tűnő szürke ködkép
már a boldogság...
» A Léda szíve
Boszorkák dobáltak meg
A bús csodáknak...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Májusi rózsa
Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa:
pompája...
» Boszorkányszárny
Egyedül egyedül a világot járja
Földi lény,...
» Üdvösség
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
|
