|
Ráztál is, mint csörgőt a gyermek,
óvtál is, mint anya fiát;
bűn volt az is, ha megölellek,
s bűn volt távolról nézni rád?
táncoltam én is és te is,
sírtál értem, s miattad is,
szemünkben zöldellt a harag,
míg egyszer rajtakaptalak,
hogy szeretsz; s én is tettenérten
pirultam el. Azóta értem,
hogy kettőnk kölcsönös dühe
nem fog elmúlni sohase.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Féltés
A bezárt Danaét érctorony és acél-
Závárok s...
» Hagyj, ne fürkéssz
Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Vak szerelem
Nem leány, nem is menyecske,
Kit szivem...
» A költő
Pennámat mérges nyíllá már nem faragom
Odavan...
» A szemed
Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S...
|
