Ráztál is, mint csörgőt a gyermek,
óvtál is, mint anya fiát;
bűn volt az is, ha megölellek,
s bűn volt távolról nézni rád?
táncoltam én is és te is,
sírtál értem, s miattad is,
szemünkben zöldellt a harag,
míg egyszer rajtakaptalak,
hogy szeretsz; s én is tettenérten
pirultam el. Azóta értem,
hogy kettőnk kölcsönös dühe
nem fog elmúlni sohase.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hagyj, ne fürkéssz Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Ányós Nappal nem tudlak siratni,
Akkor minden vád...
» A reggel langyos és arany fényében úszva A reggel langyos és arany fényében úszva,
harmat...
» Fakadó szerelem Szeretnék nem szeretni,
S ah mégis lángolok,
Ka...
» Idomítgató Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták...
|