Ráztál is, mint csörgőt a gyermek,
óvtál is, mint anya fiát;
bűn volt az is, ha megölellek,
s bűn volt távolról nézni rád?
táncoltam én is és te is,
sírtál értem, s miattad is,
szemünkben zöldellt a harag,
míg egyszer rajtakaptalak,
hogy szeretsz; s én is tettenérten
pirultam el. Azóta értem,
hogy kettőnk kölcsönös dühe
nem fog elmúlni sohase.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne mondd e szót Ne mondd e szót ki: szerelem.
Ne mondd! Az íze...
» Gyűlöllek Gyűlöllek téged – s ez a gyűlölet
azé, ki alul...
» Felcserélt szenvedélyek Fájó, nehéz az olyan szerelem,
amit nemcsak a...
» Hagyj, ne fürkéssz Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Idomítgató Szelíd szerettem volna lenni,
mint margaréták...
|