|
Látod, már nem is veszlek észre,
úgy jársz-kelsz csendesen -
nem csábítasz a széptevésre:
épp csak vagy, kedvesem.
Épp csak vagy, s mert egy vagy velem,
test álma, lélek pihenése:
vagy hő nyaram és hű telem,
úgyhogy már nem is veszlek észre.
Hiányozz, mint ha álmom, étkem
cserbenhagy csendesen -
hogy ne maradjál észrevétlen,
szakadj el tőlem, kedvesem.
És kóboroljak és vacogjak,
mint egy gazdátlan háziállat,
ki nem vár mást, egy falatot csak -
és hadd higgyük, hogy megtalállak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Lemondás
Vedd a gyűrüt, ifju vedd,
S véle vissza...
» Távol zongora mellett
A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos...
» A vén ligetben
A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a...
» Kis női csukák
Most elbocsátlak, kis női csukák.
Falánk...
» Szerettelek...
Szerettelek téged
S szerelmem jutalma
Lett a...
» Ha válni kell
Ha válni kell, váljunk el,
Úgy mint két...
» Furcsa esti gondolatok
Jó volna már halva látni,
Ártatlan néma...
» Emlékül
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá,...
» Szakítottunk
Te véresre csókoltad a számat
és lihegve...
|
