|
Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál – édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül – ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, - könyörgés:
- engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
- bár elrontottam – Tőled kaptam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó
Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» Jaj, majdnem
Jaj, majdnem szétfeszít a szerelem.
Jaj,...
» Mért nem születtél te...
Mért nem születtél te
A mi kis falunkban,
Ott...
» Mint tenyerembe döfött penge
Mint tenyerembe döfött penge,
már úgy fáj a...
» Szerelem és ravatal
Ha durcás kis arcod
Egészen az arcomra
Fekteted...
» Az Ezeregyéjszaka meséiből
Kesergő, bús, szerelmes panaszra mit feleljek?
E...
» Ilyen kinos, ilyen hosszu...
Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám,
A mióta...
» Szerelmes ajándék
Vers helyett szivesen szőnék ma lompos
szőnyeget...
» Pásztorlány dala
Kis rózsa, szép rózsa,
Gyönge virágszál!
Szeret...
|
