Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál – édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül – ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, - könyörgés:
- engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
- bár elrontottam – Tőled kaptam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» Egy szilaj leánykához Miért rettegsz kebelemben,
Miért, félénk...
» Vad szirttetőn állunk Vad szirttetőn mi ketten
Állunk árván,...
» A könnyek asszonya Bús arcát érzem szívemen
A könnyek asszonyának,
...
» Elejtetted a napot Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Gyöngy Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
» E holdas szépnek... E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» Szomorú szerelem A nő, aki nős embert szeret,
szomorú szerető...
» Warum Nincs szavam, édesem,
pedig be bőven...
|