Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál – édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül – ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, - könyörgés:
- engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
- bár elrontottam – Tőled kaptam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» Céliához Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» Hegedülnek... Hegedülnek, szépen muzsikálnak
Jó kedve van az...
» E holdas szépnek... E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» Fiam lelke Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
» Káprázat Először a szem csókol, aztán a kezem,
mint...
» Ha megöregszel Ha megöregszel s szürke néneként
Ott bólogatsz...
» Csalfa sugár Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem...
» Veled vagyok Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap...
|