|
Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál – édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül – ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, - könyörgés:
- engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
- bár elrontottam – Tőled kaptam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó
Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» A Léda szíve
Boszorkák dobáltak meg
A bús csodáknak...
» Piros fonál
Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel...
» Boldogság És Szenvedély
Nem vagyok már, aki hajdanában,
Szirt-éleknek...
» A hóvirág
A misén ott volt Ida is,
a szép halvány...
» Tested kenyerén
Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
» Búcsú
A sárga lomb megreszket,
levél hull, jön a dér....
» Haldokolni karjaidban
Szerettem haldokolni karjaidban
Szerettem a két...
» Nem urad és királyod
Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
|
