|
Már nem segít az utazás sem.
Mindenütt Te jössz velem szembe.
Jajonghatok körül a Földön:
- mindenütt Te fúródsz szívembe.
Belém ivódtál – édes sírás!
Eső ivódik így a földbe.
Ha mag fogan bennem: - te táplálsz.
S ha gondolat: - Te vagy a zöldje.
Ahogy sors íródik tenyérre,
- arcomra Te úgy rajzolódtál:
járok fényeddel világítva
a Föld körül – ahogy a Hold jár.
Nem szerelem ez már, - könyörgés:
- engedd, hogy magam visszaadjam,
hisz mindazt, mi lehettem volna,
- bár elrontottam – Tőled kaptam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó
Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» Vársz
A mélyben a szélre vár a város.
Te vele...
» Ülünk egymás mellett
Ülünk egymás mellett a padon.
Ülünk egymás...
» Boldogság És Szenvedély
Nem vagyok már, aki hajdanában,
Szirt-éleknek...
» Ha azt mondaná az isten...
"Nem lesz sugár, nem lesz harmat,"
Ha ezt...
» A szomj
Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:...
» Nem gondolok...
Nem gondolok a világon senkire,
Nem kell nekem...
» Mese, mese, mátka
A fűz a vizen áthajolt.
Szép zöldhajú szűz...
» (ismeretlen)
Szeretném ajkad izét szomjazni olthatatlanul,...
|
