|
Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy.
Elküldelek s követlek; újra elhagy
kalóz kedvem s hiányod visszaszív.
Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma
vonások, gyors madárban röpte célja,
kút mélyén tiszta víz.
Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek,
vágyad tündér játékát őrizem meg,
szemedből a tekintet,
bőröd meleg színéből, szád izéből,
ölelésedből, csípőd halk ívéből
újrateremtelek.
Mély álmomban csókodra ébredek fel,
minden nap újra és új értelemmel
fogalmazlak meg: így élsz igazán!
A szélbe rajzollak s kilépsz a szélből,
ha arcom lengeti a víz, színéről
szemed néz vissza rám.
Mint tükörben a tükör tükörképe:
végtelen arc fonódik egy füzérbe;
melyik vagy te? és én melyik vagyok?
Én adok fényt neked, te fénylesz bennem,
s bennünk a világ. Vagy a végtelenben
valami még nagyobb.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álmomban Álmomban megjelent a kedves.
Azóta szeretem az...
» Csillagok Messze van tőlem paplanos ágyad,
hozzám simul a...
» Két szív között A szív forrong, lázad - de vár is...
Látod,...
» Gyermekké tettél Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc...
» Mindent neked adok Tied ez a márciusi hóvirág
az asztalodon.
S az...
» Csókkérés tavasszal Márta, hajad,
Bronz-ajakad
Kéri s lázad a...
» Vasuti történet Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» Fogva Hamis egy tőr szépséged, leányka,
Hamis egy...
» Töredék a tavaszról Fénylik a birs a tavaszban, a zúgó,
gyors...
» Esdeklés Csak egy csókot lophatnék le ajakadról,
Vagy...
» Tenger Egymás alatt s egymás felett
s egymásba nyílva...
» Szerelem és barátság A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» Szerelem Hol mint kígyó, lopakodik,
bűvöl-bájol,...
|