|
Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?
A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorít, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nincs mindig vége
A szerelemnek nincs mindig vége,
Hiszen te...
» Tiltott szerelem
Az ég hajnali díszbe öltözött kútveder
dézsa...
» Ki viszi át a szerelmet
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?...
» Pillanat
Volt azért egy pillanat,
ha nem is több...
» Maradj velem
Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
» Mindent neked adok
Tied ez a márciusi hóvirág
az asztalodon.
S az...
» Eszembe jutott
Most az jutott eszembe, hogy a télen
még...
» Predesztináció
Ez így rendeltetett:
Hogy ne lehessek soha...
|
