|
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El nem birhatom már,
Oly nehéz lett titkom;
S mint a néma gyermek,
Amidőn megszólal,
Megteltem csordúltig
Könnyel, fájdalommal.
Fájdalomnak könnye,
Örömnek fájdalma,
Szivem hő szerelme,
Hűsége, bizalma,
Lelkem minden kincse,
És egy egész élet,
Utasítsd bár vissza,
Örökre tiéd lett.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kezek beszéde A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak...
» Molnárleány Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Éji furulyaszó Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Emberi közelségből A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Mikor ünnepet ül... Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Mennyasszony-koszorus.. Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Lelkeknek egyessége Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy...
» Don Juan Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
|