|
Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy rád gondol: téged éltet,
s te beleköltözöl, édes kisértet,
és az idézett és aki idéz,
egymást növeli: lelkeknek mesés
egyessége ez, oly keveredések
tükörjátéka, amikkel az élet
máskor csak lopva s kényszerből igéz:
hűség s hűtlenség jajdul össze bennem
féltékeny és oldozó szeretetben
(kettőben három és három az egyben!)
s mint túlvilág kérdi a pillanat,
hogy ami még te, már az se te? - Vagy,
hogy ami nem te, még az is te vagy?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mint virágokon, úgy lépeget Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Ma Ma mindenkinek mindent megbocsátok,
Az...
» Sonett Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» Csak egy szonett Ha mindent is – magad mégsem raboltad
El tőlem...
» Szép nő éjjel a kávéházban Nehéz bundád egy gombja annyit ér,
mint...
» Áldott csodáknak tükre a szemed Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem...
|