|
Mondd, érzed-e, hogy tévedésem
mily végtelen:
szívedbe raktam el egészen
az életem.
Mikor szerettelek nagyon,
azt hittem, hogy ami van itt lent,
a földet, az eget, a Mindent
beléje zárhatom.
Most látom ezt a nagy hibát,
szenvedsz te, és én felnyögök.
Nem fér el egy egész világ
a homlokod mögött.
Szíved meleg, szelíd, belátom,
s jó igazán.
De kívüle más is van a világon
s nem pótolhatja sem a barátom,
sem az anyám!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ah már egyszer engeszteld meg...
Ah már egyszer engeszteld meg
Kőkemény...
» Beszélő boldogság
Beszélni kell most énnekem. Szeretnek.
Szeretnek...
» Volna lelked
Volna lelked elszakadni tőlem?
Nem lágyít meg...
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
» A házasságról
Nagy szeretet vagyon, és házasság nincsen az...
» Szeretlek
Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap...
» Szerelem és játék
Bezártalak, hogy ne lássalak.
Ha látlak, megáll...
» Sétál a lyány
Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
» Egyszerre lélegzetet vettem
Egyszerre lélegzetet vettem,
torkom hirtelen...
|
