|
Mondd, érzed-e, hogy tévedésem
mily végtelen:
szívedbe raktam el egészen
az életem.
Mikor szerettelek nagyon,
azt hittem, hogy ami van itt lent,
a földet, az eget, a Mindent
beléje zárhatom.
Most látom ezt a nagy hibát,
szenvedsz te, és én felnyögök.
Nem fér el egy egész világ
a homlokod mögött.
Szíved meleg, szelíd, belátom,
s jó igazán.
De kívüle más is van a világon
s nem pótolhatja sem a barátom,
sem az anyám!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ébredés
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt...
» A hív Leányka
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» Hozzá
Ha jősz, lángok emésztenek;
Ha mégy, kinok...
» Egykor szerelmet
Egykor szerelmet zengtek a dalok,
Rólad...
» Tiltott csillagon
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve...
» A türelem bilincse
Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás...
» Az álom
Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megny...
» A boldog
Bírlak-e, vagy csábúlt szemeim játéka im e...
» Érted haragszom, nem ellened
Érted haragszom én, nem ellened,
nosza szorítsd...
|
