|
Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya.
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál...
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. -
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tanács
Mondtam az észnek: hagyd! a szívnek: szív! ne...
» Talán
Égnek a lelkemben gyönyörű szavak
És nem tudom...
» Visszajáró ifjú holtak
Éjféltájt
a néma sírhantok alól
feljönnek a...
» Árva szerető
Sírt már sokat. Nem alhatik a lány.
Mások...
» Magunkba
Engedelmesen sietnek utánam
nem űzöm őket nem...
» Ez megesküdt szép pár...
Ez megesküdt szép pár reád az áldásom,
Sőt...
» Emlékezz
Emlékezz rám, ha tőled messze-messze
a...
|
