Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya.
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál...
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. -
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tanács Mondtam az észnek: hagyd! a szívnek: szív! ne...
» Visszajáró ifjú holtak Éjféltájt
a néma sírhantok alól
feljönnek a...
» Nem merek rádnézni Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Nekem nem kell a' valóság... Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» Szerelmes vers Hiába hiába mondom: "Lesznai Anna
Több...
» Messze vagy Messze vagy, messze: most feléd is este,
ablakba...
» Szemed szomja Szemed szomja a tengeren talál rám,
mélyében...
|