|
Oly tiszta, szép vagy édesem,
Mint a legelső szerelem,
Mint szűzi, hófehér virág,
Mely most pattantja bimbaját!
Elnézem azt a kék eget,
Mely szemedből rám nevet,
Sugára mind szivembe hull,
Honnét a felhő elvonul.
És kedvesem, ujra száll, csapong
Feledve bú, taposva gond,
Köröttem mintha szanaszét
Csengő madárszót hallanék.
Hivó, csengő szózatot:
Öleljetek! Csókoljatok!
Korhadt szivű fák álmatag'
Hallgatják és bólintanak.
Sóhajtanak s elalszanak.
Miről álmodnak ezalatt?
- Tavaszról, mely újra ád
Lombot, virágot, koronát!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Új lovagkor
Szép a harmat égi gyöngye,
Mely pihen virág...
» Ébredés a neveddel
Felébredtem. Úgy bujtam át az álom
meleg...
» Hideg ajkak
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
» Tavasz
Tavasz a drágám, és én szeretem.
Ő az eső, a...
» Klári
Meg-látván a' kis Klári
Aszszony-Anynyát...
» Szerelmesek, szerelmesek
Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob...
» A legszebb volt az éjszaka
Legszebb volt az éjszaka,
a szótalan, a...
» Megtért bűnös
Lányka, midőn alvál, csókot rablék ajakidról;
Kí...
» Mimóza
Mély, puha álom – sárga féltés
ez a...
» Válaszul
Jól mondtad óh, ha tiszta reggelen
Végigtekintün...
» Csak egymáshoz
Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a...
|
