|
Van egy pár régi levelem
Bezárva egy fiókba.
Van egy pár régi levelem,
De elolvasni nem merem,
Csak őrzöm évek óta.
Ott fekszenek némán, fakón,
Örök homályba rejtve.
Elmult fölöttük sok-sok év
És mennyi név és mennyi hév
Itt nyugszik elfelejtve.
Hugom, barátom, szeretőm...
Hány fényevesztett írás!
Az öröm bennük oly kevés,
De mennyi, mennyi szenvedés
És búcsúzás és sírás...
Emlékeim kriptája ez,
Bent hosszú sorba, holtan:
Eskü, hazugság, szerelem
És néhány hajszál lágy, selyem
S az ifjú, aki voltam.
Van egypár régi levelem,
De ezzel is törődjek?
Egy este koporsóm felett
A kegyelet vagy gyülölet
Majd összetépi őket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mindig...
Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig...
» Tudom..
Tudom, hogy fog még írni!...
Majd, ha a tavasz...
» Éjfélkor
Tündöklő csillagok,
Lobogva fényletek:
Hajh...
» Séta az alkonyatban
A setét bolt nagy üvegablakán
Figyelt ki, s...
» Öklöd drága ütése
Nem lankadt el szerelmem, drága kincsem
s mint...
» A csermelyhez
Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
» Esős nap
A zápor ömlik; nem megyen misére,
S nem...
» Elmondom, mit eddig...
Elmondom, mit eddig
Rejtve tartogattam,
Mint...
» Betyár-átok
Kinek láncon keze-lába,
szomorú az éjszakája.
K...
» Álmok asszonya
Ki vagy, honnan jössz, szép, sápadt asszony,
Kiv...
» Ha te ugy szeretnél...
Ha te ugy szeretnél
Ahogy én szeretlek,
De...
» A szerelemről
Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke...
» Dal a dús királyról
Tudod a dalt a dús királyról?
Mindene volt, mit...
» Reszket a szivemnek...
Reszket a szivemnek
Minden fájó hurja,
Pengeti...
|
