|
Van egy pár régi levelem
Bezárva egy fiókba.
Van egy pár régi levelem,
De elolvasni nem merem,
Csak őrzöm évek óta.
Ott fekszenek némán, fakón,
Örök homályba rejtve.
Elmult fölöttük sok-sok év
És mennyi név és mennyi hév
Itt nyugszik elfelejtve.
Hugom, barátom, szeretőm...
Hány fényevesztett írás!
Az öröm bennük oly kevés,
De mennyi, mennyi szenvedés
És búcsúzás és sírás...
Emlékeim kriptája ez,
Bent hosszú sorba, holtan:
Eskü, hazugság, szerelem
És néhány hajszál lágy, selyem
S az ifjú, aki voltam.
Van egypár régi levelem,
De ezzel is törődjek?
Egy este koporsóm felett
A kegyelet vagy gyülölet
Majd összetépi őket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mindig...
Mindig reménytelen volt a szerelmem,
Mindig...
» Légy vidám...
"Légy vidám, kétségbeesve;
Maradj büszke,...
» Leányhoz
Kedves leány, ne fuss, ne hagyj!
Hiszen te egy...
» A csermelyhez
Oh, csermely, arra térsz, látom,
Csendes...
» Elmondom, mit eddig...
Elmondom, mit eddig
Rejtve tartogattam,
Mint...
» Az ablaknál
Úgy jön valaki, mintha te jönnél,
Szívem...
» Jöttél a parkon
Láttalak egyszer.
Tavaszi tűzben mentél a...
» Fogva
Hamis egy tőr szépséged, leányka,
Hamis egy...
» A te szemed...
A te szemed, a te szíved
Aranyos nap, rózsa...
» Titkos bú
Homályos bánat dúlja lelkemet,
Talán újulnak...
» Leégés
Sírni szeretnék - s a szemem száraz,
Mint...
» A nap, a hó...
A nap, a hó, az évszak áldva légyen,
s az évet,...
» Eltüntél, mint a szép nyár...
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér...
» Szomorú indulat
Mi kesergő sok gondolat
Terheli bús fejemet?
Sé...
|
