|
Könnyelmű dalocska szálldogál libegve,
rárepül egy nőre, egy rózsaligetre
és csók lesz belőle, lesz belőle lepke.
Könnyelmű dalocska a fakadó rózsán,
diadalmas mámor tavasz fordulóján,
szerelem, vers, virág, édes, kacagó lány.
Szerelem és bánat. Tréfa és fájdalom.
Heródiás nevet a bíbor ajkakon…
Két hóhér mered ránk minden szemből, vakon.
Szeretni, gyötrődni, gyötrődve szeretni,
szeretve gyötrődni, verni és veretni,
bárdra, mely sebet üt, hív csókokat vetni.
Fájdalom rózsája, nő, kegyes ás büszke,
virágfűzér és fény, glóriázó tűzbe,
babonás illat te, marcangoló tüske.
Tavasztól, virágtól s ami csalfa színt vet,
daltól, azúr égtől óvd a szíveinket,
kíntól, szerelemtől ments meg, Uram, minket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
» A mindenség szerelme
Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Bennem élsz
Bennem élsz, mint évgyűrű a fában,
mint sejtmag...
» A Holdhoz
Újra leng ezüst ködöd
Völgy s bokor felett,
Új...
» Szerelmesek
A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik...
» Haragszom a fényes napra
Haragszom a fényes napra is már,
A mióta...
» A szerelemről
Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke...
» A kertész
Ha jössz, válassz ilyen napot,
sárga, piros...
» Várlak
Éjfél van, és én még nem alszom.
Hallgatom a...
» Két szeretőre
Mint alvilági házasok
a forró sodronyon,
hevert...
|
