|
Könnyelmű dalocska szálldogál libegve,
rárepül egy nőre, egy rózsaligetre
és csók lesz belőle, lesz belőle lepke.
Könnyelmű dalocska a fakadó rózsán,
diadalmas mámor tavasz fordulóján,
szerelem, vers, virág, édes, kacagó lány.
Szerelem és bánat. Tréfa és fájdalom.
Heródiás nevet a bíbor ajkakon…
Két hóhér mered ránk minden szemből, vakon.
Szeretni, gyötrődni, gyötrődve szeretni,
szeretve gyötrődni, verni és veretni,
bárdra, mely sebet üt, hív csókokat vetni.
Fájdalom rózsája, nő, kegyes ás büszke,
virágfűzér és fény, glóriázó tűzbe,
babonás illat te, marcangoló tüske.
Tavasztól, virágtól s ami csalfa színt vet,
daltól, azúr égtől óvd a szíveinket,
kíntól, szerelemtől ments meg, Uram, minket.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Félhomályban
Ott ültünk némán, édes félhomályban,
Te...
» Egy Csillag nevű ifjacskáról
Csillagom! oh bár ég vólnék mikor égbe...
» Szememet lehúnyom
Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» Empire-szoba
A hófehér szobán mécsfény lobog,
selyemdagály...
» Álom és valóság
Láttalak álmomban, harag ült szép homlokod...
» Ne gyónj nekem, minek gyónnál!...
Ne gyónj nekem, minek gyónnál!
Álnokabb vagy a...
» A sok ábrándból...
A sok ábrándból, képzelgésből
Csak te maradtál...
» Kérdések
Miért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
Aki...
» Fátyol
Féltésemnek fátyolával
Édes arcod hadd fedem...
» Fohász örök szerelemért
Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Szemrehányás a tengernek
Vagy adtál volna viharos erőt
Mely mólót...
|
