|
Hiába akarlak kitépni magamból,
Örök rendelés háncsa kötöz;
A lelkek kertésze lelkembe oltott,
Nemes ágat vadon fa tövihöz.
Hiába akarlak letörni szivemről,
Belémhegedtél mélységesen,
Nem vethet ki fölsebzett rostjaimból
Ezer kétségnek vihara sem.
Csak az, hogy te is élsz e szikes világban,
S hogy tudlak, s hogy szabad gondolni rád,
Leverte álmaim vackor gyümölcsét,
S elűzte a képzelet hamis madarát.
Csak az, hogy az emlékezés viaszában
Őrizhetem arcod vonalait,
Kifakasztotta szerelmem alvó lombját,
Hogy zúgva tört föl az eleven napig.
Örök életben és örök halálban
Élsz bennem és élek benned én, -
Nem válhatunk el... ó, le ne hervadj,
Drága virágom: remegő remény!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fáj...
Fáj a léted,
mert nem vagy velem,
Fáj a...
» Nem szeretlek!
Nem szeretlek! - Nem és nem! Nem szeretlek!
Mégi...
» Másnak is volt...
Másnak is volt, nekem is volt
Sok szeretőm,...
» (ismeretlen)
Szeretném ajkad izét szomjazni olthatatlanul,...
» Játék szerelmesemmel
A környéken harmonika
koronként könnyel...
» Légy vidám...
"Légy vidám, kétségbeesve;
Maradj büszke,...
» Szonett Dianához
Pokolban élni s bírni az eget,
örvendeni a...
» A mindenség szerelme
Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Igy is, úgy is
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» Csóktalanul
Nem csókoltalak meg soha.
S tán nem is foglak...
» Gyöngylelet
Boldog vagyok, mint senki más,
és mégis kedvem...
|
