|
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva szűz!
Holott szemedből, hív alak,
Egy könyv most is más könyvet űz?
Ím, a nagy bánat hő szava
Elhervasztó szelet hozott,
S arcád tündöklő gyöngy hava
Halványka színre változott!
Eltünt! elhagyta képedet
Szépséged régi hajnala,
Mert ah! nem látja hívedet,
Kinek kedvéért nyílt vala.
Szánd, ó kegyes! szánd éltedet;
Ne légy magadhoz mostoha.
Bármint epedsz bús lelkedet,
Nem kél fel ő többé soha!
Ha felvoná lehelletét
Magához életünk ura:
Imádjuk bölcs intézetét;
Ne szálljunk véle alkura!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Céliához
Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» A fehér csönd
Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Ha látom arcát...
Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Óda Vénuszhoz
Lábadhoz raktam koronám s palástom,
Lábadhoz...
» Nagy tengerzúgását
Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos...
» Szemeid szeretem
Szemeid szeretem, s ők, szánakozva,
tudván,...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» Örök szépség
Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Reggeli Séta
Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» Áldott csodáknak tükre a szemed
Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem...
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
|
