|
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben, Mylitta,
És szépsége és elszántsága,
Legdúsabb szineit most virítja
A Szerelem, az igazi,
Oly szomszédos a komor Halállal.
Nyarat lelkem már nem is fájlal,
Száz szinű, pazar, szomoru kedve
Szórja sugarát kifogytáig
Őszt-borongató, szőke fejedre,
A te macskás, ifjú fejed
Lelkemből vert új koronájára.
Az Ősz nap-órája megállva
Figyeli szánk gyáva közeledtét,
Néha a köd hó-szagot érzet,
Agyaink színes avarra vetvék
S őszi erdőkből kidalol
Szerelmünk gyász-hitü rettegése.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Vallomás
Nemcsak téged
szeretlek, akitől jutalmul s...
» Szeretem
Szeretem az égnek csillagtáborát.
Szeretem a...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Pórleány
Tölgy alatt a dombon ültem,
Nyilt daloskönyv...
» Találkozás...
Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
» Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban...
» Donna Paula
Donna Paula, büszke nagyon,
Harminchárom őse...
» Vers cim nélkül
Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni,...
|
